Vagyis ha eddig egy adósnál volt mondjuk tíz tétel, összesen ötszázezer forintnyi követelés, az egyben beadva tizenötezer forintos díjat vont maga után. Januártól viszont már legalább tízszer ötezer, azaz ötvenezer forint az eljárási díj, mert külön-külön kell beadni a kérvényeket. Vonatkozik ez például arra az esetre is, ha tegyük fel egy munkavállalónak kölcsön adott a cége 100 ezer forintot, meg mondjuk csinált még egy 50 ezer forintos kárt is – januártól ezt az egy személyhez kötődő tartozást is csak két külön fizetési meghagyással érvényesítheti a munkáltató. 4500 forint helyett 10 ezer forintért. És ha érvényt szerez a követelésének, akkor a munkavállalónak kell megfizetnie az 5500 forinttal megnövekedett eljárási díjat is. Fotó: Thinkstock Ami még roppant furcsa, hogy az egy adott számlához tartozó késedelmi kamat, illetve az uniós jog alapján egy éven belül érvényesíthető 40 eurós behajtási költségátalány sem szerepelhet egy ügyben. És azzal az indokkal, hogy ezek nem lejárt tartozások, ezeket el is utasíthatja a közjegyző – konkrét ügynél derült ki, hogy például Székesfehérváron ennyire túllihegik az új szabályt.
Teljes film
Amennyiben a közjegyző által kiküldött fizetési meghagyással szemben az adós kifogással él, azaz ellentmond annak, akkor az ügy a bíróság elé kerül, ahol elbírálják a követelés jogosságát. Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyásról szóló postai küldeményt vagy nem válaszol arra, a fizetési meghagyás 15 nap elteltével jogerőre emelkedik. Ám a végrehajtás ekkor sem indul meg "automatikusan", azt ugyanis a jogerős fizetési meghagyással rendelkező félnek kell külön kezdeményeznie az ügyben eljáró közjegyzőnél. Januártól nem lehet egybevonni az ügyeket Eddig ha több címen is tartozott egy-egy adós (mondjuk több számlája, bírsága, tartozása volt, amit nem fizetett be), egyben lehetett leadni a fizetési meghagyási igényt. Januártól azonban módosították a jogszabályt, így mint olvasónk is tapasztalhatta, kevés kivétellel már minden egyes követelésre külön-külön fizetési meghagyást kell beadni. Ami jelentősen megnöveli az adminisztrációt. Ráadásul anyagilag is kedvezőtlen, hiszen az eljárásnak van díja: 1-3 százalékos lehet, de minden egyes beadványnál minimum 5 ezer forintot jelent.
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent. Sokan át sem veszik a fizetési meghagyást, amivel a tévhitekkel ellentétben nem ússzák meg az eljárást, és heteken belül akár végrehajtás is indulhat ellenük. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) azt javasolja, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, mindenképpen reagáljon, ha valaki valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, de ha nem tudja, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, mondjon ellent. Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját vagy nem törleszti kölcsönét a határidőre. De ugyanígy kezdeményezhetnek eljárást társasházak az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjak miatt vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket.
Online
A tartozások behajtásának több jogi eszköze is van. Cikkemben összegyűjtöttem a legfontosabb információkat a fizetési meghagyásos eljárással és a felszámolási eljárással kapcsolatban, külön kitérve arra az esetre, hogy mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató késik a munkabér kifizetésével. Előzzük meg a bajt és írjunk szerződést! Mivel mindig könnyebb a bajt megelőzni, mint a később megjelenő problémát orvosolni, így a legfontosabb, hogy írjunk szerződést, még akkor is, ha családtagnak adunk kölcsön. Természetesen egy szerződés megkötésekor mindkét fél azt reméli, hogy a másik teljesíteni fog, azonban érdemes felkészülni arra, hogy mi történik akkor, ha mégsem így lesz. A szerződésírást nem kell bizalmi kérdésként kezelni, gondoljunk csak bele, hogyha az illető, akinek pénzt adtunk ne adj' isten kómába kerül vagy meghal, akkor nem lesz semmilyen bizonyítékunk, hogy pénzt adtunk neki, ha nem írtunk szerződést az ügyletről. A szerződésben szerepeljen legalább a felek személyes adatai (a későbbi követelésbehajtás szempontjából elengedhetetlen), a szerződés tárgya (ki, mire vállal kötelezettséget), a teljesítési határidő (ki mikorra teljesíti, amit vállalt) és a szerződésszegés következményei (felmondás, elállás joga stb.
Ha valaki nem veszi át, vagy nem reagál rá, akkor azt a jogszabályok alapján úgy kell tekinteni, mintha elismerte volna a követelést, ezért néhány hét múlva akár a bankszámláján lévő pénz egy részét is elviheti a végrehajtó. Ha valaki fizetési meghagyást kap, a legfontosabb, hogy vegye át, mert csak így tud határidőben – a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül – reagálni. Ha az iratot nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon a küldeményt a jogszabályok szerint kézbesítettnek kell tekinteni. Így ebben az esetben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ha az adós nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet ellene. Ugyanez történik, ha a kötelezett átveszi, de nem foglalkozik vele, nem reagál rá. A fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedik, ha a kötelezett kicsúszik a határidőből, például azért, mert postai úton küldi el az ellentmondást, holott – például egyéni vállalkozóként, civil szervezetként vagy cégként – elektronikus ügyintézésre lenne kötelezett.
Ha a munkaügyi perben a bíróság kötelezi a munkáltatót az elmaradt munkabér kifizetésére, akkor a munkavállaló végrehajtási eljárást indíthat a munkáltató ellen, ha az önként nem teljesíti fizetési kötelezettségét. A munkavállalónak arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. Ha a munkáltató nem él ellenmondással (azaz nem vitatja a követelést), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást lehet indítani. Ha a munkáltató a munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul. Ebben az esetben a munkavállalónak be kell nyújtania keresetét a bírósághoz, ha folytatni akarja az ügyet. A munkavállaló felszámolási eljárást is kezdeményezhet a gazdálkodó szervezet munkáltatóval szemben (ha követelése a 200. 000, Ft-ot meghaladja) vagy ha már a felszámolás folyamatban van, akkor bekapcsolódhat az eljárásba (bekapcsolódni csak a felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül lehet).
- Ha az adós nem tud fizetni 2019
- Ha az adós nem tud fizetni online
- Mikor kell cserélni a gyújtógyertyákat: hány km után
- A fizetését is leemelhetik a számlájáról annak, aki nem veszi át a fizetési meghagyást
- Ha az adós nem tud fizetni 3
- Ha az adós nem tud fizetni 2
- Ha az adós nem tud fizetni na